Milyen előnyökkel jár a Fenix Vitae fejlámpa?

2024.12.1.

A világítástechnika fejlődése az elmúlt 100 évben jelentős kényelmet és jólétet hozott - a világítás ma már nagyon olcsó, a kijelzők pedig villámgyors információátvitelt tesznek lehetővé. Ugyanakkor azonban egyre több szó esik a lehetséges negatív hatásokról, amelyek csak az utóbbi években kerültek be a köztudatba. A legtöbben valószínűleg hallottak már valamit a „kék fény” potenciális káros hatásáról, amely nemcsak a képernyőkből, hanem a közönséges fehér LED-lámpákból is árad ránk otthon, a munkahelyen és a közterületeken. Ezért ebben a bejegyzésben megnézzük, hogy milyen hatásai vannak a magas kék komponensű világításnak, és milyen megoldások lehetségesek otthon vagy a szabadban a Fenix Vitae fejlámpa segítségével.

A biológiai óra, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni

A kék fény sugárzás káros voltát több összefüggésben is tárgyalják. Különösen az egészséges alvás megzavarása az úgynevezett cirkadián ritmuson belül, amelyben már széleskörű tudományos konszenzus van. Ezt a kérdést fogjuk most közelebbről megvizsgálni.

Kép: Ian B Hickie et al. CC-BY-3.0

A cirkadián ritmus - néha cirkadián órának vagy biológiai órának is nevezik - a legtöbb szervezetben természetes ciklus, amely számos biológiai folyamatot irányít a nap folyamán. Konkrétan az embernél ezek közé tartozik a testhőmérséklet, a vérnyomás, a különböző hormonok termelődése, a figyelem, az alvás, az emésztés és más testi folyamatok.

A legtöbb gerincesben ezt a belső órát a hipotalamusz egy SCN nevű területén találjuk. Folyamatosan „beállítják” különböző tényezők alapján, de valószínűleg a legnagyobb hatással a fény és a sötétség váltakozása bír. A többi szervet és azok tevékenységét aztán szintén ennek az agyban lévő főórának megfelelően „állítják” be. Fény hiányában a hipotalamusz az ún. sötétséghormont, a melatonint is termeli, amely a nappali állatokban alváshormonként működik, és felkészít bennünket a pihenésre és regenerálódásra. És csak érdekességként: az éjszakai állatokban a melatonin az ellenkezőjét eredményezi, az aktivitást.

A cirkadián ritmus és a kék fény

A právě tady do hry vstupuje umělé osvětlení. Po miliony let jsme my a naši evoluční předci žili výhradně podle přirozeného střídání dne a noci. Dokonce i zkrocení ohně nemělo na cirkadiánní rytmus významný vliv. Proč? Na sítnici oka se nachází různé druhy fotosenzitivních buněk, které jsou nastaveny na odlišné vlnové délky viditelného světla. Za seřizování našich biologických hodin jsou konkrétně zodpovědné buňky ipRGC, které reagují pouze na kratší vlnové délky světelného spektra (modrá, azurová, zelená), které se v ohni prakticky nevyskytují. Dokonce nejsou příliš obsaženy ani ve světle klasických wolframových žárovek, které ostatně fungují na principu „žáru“ z nažhaveného vlákna.

Itt jön a képbe a mesterséges világítás. Mi és evolúciós őseink évmilliók óta kizárólag a nappal és az éjszaka természetes váltakozása szerint élünk. Még a tűz megszelídítése sem volt jelentős hatással a cirkadián ritmusra. Miért? A szem retinája különböző típusú fényérzékeny sejteket tartalmaz, amelyek a látható fény különböző hullámhosszaira vannak hangolva. Konkrétan az ipRGC sejtek felelősek a biológiai óránk beállításáért, és ezek csak a fényspektrum rövidebb hullámhosszaira (kék, cián, zöld) reagálnak, amelyek a tűzben gyakorlatilag hiányoznak. Még a hagyományos volfrámlámpák fényében sincsenek nagyon jelen, amelyek végül is a felhevített izzószál „izzásának” elvén működnek.

Balról: napfény, LED, fénycső, wolfrám szálas égő

Az izzólámpákkal ellentétben azonban a legtöbb fénycső és a hagyományos LED-források fényspektruma nagy arányban tartalmazza a kék komponenseket. Ez az oka annak, hogy manapság egyes emberek hosszú ideig szétrázott cirkadián ritmussal, nappali fáradtsággal és különböző alvászavarokkal élnek. Ráadásul az elmúlt évtizedben új tudományos tanulmányok jelentek meg, amelyek a hosszantartó szétrázott biológiai órák lehetséges hatását vizsgálják a szív- és érrendszeri betegségekre, az elhízásra, a neurodegeneratív betegségekre vagy a rákra, különösen az éjszakai műszakban dolgozók esetében.

Az első lépés - a kijelzők korlátozása

Csehországban ezzel a témával leglátványosabban a médiaszereplő Hynek Medřický, a szabadalmaztatott Vitae biodinamikus izzók megalkotója foglalkozik. Hynek Medřický ezeken a speciális, gyengéd fényspektrumú LED-forrásokon kívül néhány gyakorlati tanácsot is ad arra vonatkozóan, hogyan lehet kiküszöbölni az esti kék fényforrásokat, és ennek eredményeképpen jól aludni.

A legalapvetőbb, hogy lefekvés előtt legalább 1,5 órával ne használjunk semmilyen világító kijelzőt. És ennek feltétlenül érvényesnek kell lennie, mert Medřický szerint akár egy másodpercnyi kékfényes megvilágítás is a szervezet összezavarodását és a cirkadián ritmus újraszinkronizálását jelenti.

Ilyen széles körben elterjedt huncutságok közé tartoznak az erősen világító kék vagy zöld fények és a különböző eszközök kis kijelzői is. Ezeket célszerű teljesen leragasztani fekete szalaggal. Ha mégis látnunk kell őket, akkor legalább narancssárga ragasztószalaggal ragasszuk le őket, hogy kiszűrjük a zavaró kék komponenst.

Felkészülés a pihenésre és az aktivitásra

Néhány, a fentieken túlmutató óvintézkedésnek már valamivel korábban meg kell történnie, mint az elalvás előtt 90 perccel - nagyjából vacsoraidőponttól, este 6 óra körül, attól függően, hogy mikor megyünk lefeküdni. Nem feltétlenül szükséges gyertyafényben tölteni az estéket, de már ekkor is csak meleg fehér fényeket használjunk. Ezeket ideális esetben valahol a szemmagasság alatt kell elhelyezni, nem pedig közvetlenül a fejünk felett, mint a napot a zeniten. Minden képernyő esetében a kibocsátott kék komponens arányát is tompíthatjuk; ezt általában a normál beállításoknál lehet megtenni olyan címszavak alatt, mint „éjszakai világítás”, „éjszakai üzemmód” vagy „kékfény szűrő”, vagy letölthetünk egy erre szolgáló alkalmazást.

A cirkadián ritmusról való gondoskodás azonban nem csak az éjszakai fény korlátozásáról szól. Ugyanilyen fontos, hogy napközben is elegendő jó minőségű fényt kapjunk, hogy a szervezetünk egyértelmű jelzést kapjon az aktivitásra. Az ideális természetesen a napfény, amennyire csak lehetséges. Hacsak nem tudunk közvetlenül a szabadban dolgozni, vagy nem egy nagy ablak mellett áll az íróasztalunk, akkor célszerű legalább olyan jó minőségű világításba beruházni, amely a lehető legközelebb áll a napfényhez - azaz „nappali fehér” színhőmérsékletű, és fölöttünk van elhelyezve.

Ezenkívül egyes teljes spektrumú LED-források ma már kiegyensúlyozott fényspektrummal készülnek, a kék tartományban jellemző kiugrások és a cián tartományban tapasztalható mélyedések nélkül. Ezek különböző címkékkel vannak ellátva, mint például „biodinamikus világítás”, „teljes spektrumú fény” vagy „cirkadián izzó”. Jelenleg azonban ezek gyakorlatilag nem kötelező érvényű kereskedelmi nevek, ezért választásukkor célszerű szakértői véleményeket keresni.

Zseblámpák és fejlámpák a cirkadián ritmus fenntartására?

A LED-es zseblámpák és fejlámpák esetében sokat számít a kontextus és a használat célja. Ha valaki elég sokáig használja őket lefekvés előtt (például csak a téli hónapokban, amikor korán sötétedik), akkor a paraméterek nem számítanak annyira. Az éjszakai műszakos munkalámpák is egy külön fejezetet képeznek. A hideg fehér vagy semleges árnyalatai segíthetnek a dolgozóknak ébren maradni, de összességében maga az éjszakai műszak negatívan hat az egészségre. A mentési és keresési műveletekhez a meleg fehér (kb. 3000-4000 K) néha előnyösebb lehet, mert a hűvösebb árnyalatokhoz képest jobb láthatóságot biztosít ködben, esőben és hóban, és a megvilágított tárgyakat élénk színekkel jeleníti meg. Azonban még ezek a színhőmérsékletek is rendelkeznek bizonyos mennyiségű rövidhullámú sugárzással, amely megzavarhatja a cirkadián ritmust.

Minden más esetben legalábbis megfontolandó a környezetbarátabb LED-es lámpák használata. Legalábbis ajánlott a fent említett „meleg fehér” színt előnyben részesíteni, amely valamivel kellemesebb a szemnek. Emellett manapság számos modell, különösen a fejlámpák között, a fő fehér fény mellett egy további piros fénymódot is kínál. Bár a monokromatikus vörös fény talán nem mindenki számára 100%-ban kellemes vagy praktikus, garantáltan nem zavarja meg az emberek és állatok cirkadián ritmusát, ami azt is jelenti, hogy nem ijeszteni meg a halakat vagy a vadon élő állatokat, és nem vonzza a rovarokat. Hasznos lehet például sátorban közvetlenül lefekvés előtt is.

Teljes újdonság a Fenix Vitae fejlámpa speciális modellje, amelyet Hynek Medřický szabadalmai alapján kifejezetten a cirkadián ritmust és az egészségesebb alvási szokásokat szem előtt tartva terveztek. Minden bekapcsoláskor először egy gyengébb vörös-narancssárga fény gyullad ki, amely nem zavarja a melatonin termelést. Ha a felhasználónak valamivel jobb megvilágításra van szüksége, akkor átkapcsolhat egy nagyon meleg fehér fényre, amelynek színhőmérséklete 1800 K (a tűz színhőmérséklete), a kék, cián és zöld színképelemek nélkül. A Fenix Vitae így akár 600 lumen fényerejével olyan stabil, szelíd fénysugarat biztosít, amely jelenleg páratlan a piacon. Ha egyszerűen kicsúsztatjuk a szíjakból, klasszikus kézi zseblámpaként is hasznaálható.

Bal oldalon: 1. lépés, jobb oldalon: 2. lépés